Világokat felperzselő, titokzatos szenvedély - Carmen története ezúttal musicalként kelt életre

Szerző: Szilágyiné Tukács Orsolya

A Prosper Mérimée regénye által ihletett, szenvedélyes dallamokkal teli Bizet-opera után ezúttal egy lenyűgözően látványos musical formájában kelt életre Carmen, a vad és megzabolázhatatlan, gyönyörű cigánylány halhatatlanná vált története a Budapesti Operettszínházban. A Frank Wildhorn műve alapján, Homonnay Zsolt által színpadra állított káprázatosan látványos cirkuszi produkciókkal fűszerezett előadás tele van érzelemmel, tűzzel és szenvedéllyel.

Az előadás káprázatos látványvilággal varázsolja el a nézőket.  Fotó: Juhász Éva

A Budapesti Operettszínház közönsége számára már ismerősen csenghet Frank Wildhorn neve. Érzelemtől fűtött dallamait Magyarországon elsősorban a Jekyll és Hyde, illetve a Rudolf című musicalek tették népszerűvé, de nevéhez köthetők egyebek közt a Drakula vagy a Cyrano című musicalek is. Most egy újabb gyöngyszeme, az örökké köztünk élő NŐ, Carmen történetét elmesélő előadás kelt életre a Nagymező utcában. A művet – amelyet először 2008-ban, Prágában állítottak színpadra, Gabriel Barre rendező Broadway produkciókra jellemző koncepciója alapján – ebben a formában még sosem láthatta a nagyérdemű.

Carmen (Nádasi Veronika) mint egy hurrikán, mindent felforgat maga körül. Fotó: Juhász Éva

A művet eredetileg kamarazenekarra hangszerelték, most azonban egy teljes szimfonikus zenekar által teljesedtek ki a dallamok, amelyek lassan kibontakozva, leginkább a második felvonásban érkeztek el a csúcspontjukhoz. A Homonnay Zsolt által rendezett produkciót nemcsak Tassonyi Zsolt páratlanul gazdag hangszerelése tette különlegessé, hanem az a magával ragadó látványvilág is, amelyet a színházzal összeolvadó cirkuszi show varázsolt a színpadra. Mindez a Túri Erzsébet által megtervezett játékos, egyben lenyűgöző, több mint húsz különböző helyszínt megjelenítő díszlettel vált teljessé. Az 1920-as éveket idéző, art deco stílusjegyekkel teli színpadkép a létrát és az óriáskereket idéző elemeivel a cirkusz világát keltette életre. Ezt a varázslatos miliőt táplálták a régmúlt korokat idéző tűzzsonglőrök és gólyalábasok, a törpe és az óriás, illetve az ikerpár. Lélegzetelállító produkciókkal nyűgözték le a nézőket a modernkor cirkuszainak világát képviselő artisták, akik a kínai rúd, a cyr kerék, a létra, a tissue és a karika, valamint a parkour használatának mesterei voltak.

Katarina (Széles Flóra) és José (Kocsis Dénes) kapcsolata is a Carmen által gyújtott tűz martalékává válik. Fotó: Juhász Éva

A produkció látványvilágának minden eleme a XXI. századot idézi, azt kiáltva, hogy ez az örök történet akár ma is játszódhatna. A már említett díszletet – amely hűen tükrözte a cirkusz vad, nyíltan tüzes miliője és a város lakóinak álszent világa közti különbségeket – remekül egészítették ki a városiak által viselt, a Barbie babák álomvilágát életre keltő, csillogó-villogó, cukormázas jelmezek, illetve a cirkusz különc alakjaihoz tökéletesen illő extravagáns öltözetek. Mindez azzal a legmodernebb technikákat alkalmazó, Somfai Péter által jegyzett káprázatos vetítéssel vált teljessé, amely a hatalmas ledfalon jelent meg.

Dalaival mesél az argentin-spanyol flamenco-gitáros, Luis Eduardo Castagno. Fotó: Veres Ildikó

Az előadás központi kérdésévé Homonnay Zsolt koncepciójában a döntéseink váltak. Mi lett volna, ha egy-egy pillanatban másképp döntünk? Ha nem jobbra, hanem balra fordulunk a sarkon? Ha akár csak néhány másodperccel érkezünk meg valahova, amikor már lezajlottak a sorsdöntő események? Számos ilyen sorsfordító pillanatot rejt magában ez a történet, amely a egyben az elkerülhetetlen végzet sorskerékkel szimbolizált hatalmáról is mesél az első szereposztásban Janza Kata által alakított, rendre vissza-visszatérő jósnő karakterén keresztül. A történet másik "mesélője" Luis Eduardo Castagno argentin-spanyol flamenco-gitáros – aki egyben az egész darabot meghatározó latinos hangulat megteremtésének zálogává is válik – nem szavakkal, hanem a kifejező, fülbemászó dallamok segítségével szól a közönséghez. Misztikus, az idők során felhalmozott tudást magában rejtő, a múltat és a jelent egymáshoz fűző zenéjét remekül egészíti ki megjelenése: hosszú, ősz haja, mély barázdákkal szántott homloka. A jósnővel együtt az előadásnak keretet adva idézik a színpadra Carmen halhatatlan karakterét és történetét.

A jósnő, Janza Kata a az elkerülehetetlen végzetről is énekel. Fotó: Juhász Éva

Az általam megtekintett első szereposztásban Nádasi Veronika keltette életre – jól kidolgozott, széles érzelmi palettát felölelő színészi játékkal és hol lehengerlően dögös, hol pedig szívbemarkolóan lírai énekstílussal – ezt az egyszerre szabad, szenvedélyes, titokzatos, csupa tűz NŐ-t, akinek végül a lelke mélyéig ható, önfeláldozó szerelem lesz a végzete. Nem csoda, hogy ujjai köré csavart minden a férfit. Köztük a Földes Tamás által kiválóan megformált hataloméhes. képmutató polgármestert – aki a helyi maffiafőnök is egyben – illetve a Dolhai Attila által életre keltett vad és kegyetlen késdobálót, Garciát. Itt jegyezném meg, hogy Dolhai Attila láthatóan lubickol ebben a szerepben és az általa előadott, rockos hangzású dalokban.

Carmen hódításainak hosszú listáját azonban kétségtelenül a Kocsis Dénes által alakított, kezdetben még tapasztalatlan, majd a történet sodrásában férfivá érő José Riviéra rendőrhadnagy vezeti, aki mindent feláldozna a lányért. Annak ellenére, hogy szereti a menyasszonyát, Mendoza polgármester csupa szív, kezdetben teljesen apja befolyása alatt álló, később – a Carmennel közös duettben – önmagára és saját akaratára, erejére találó Katarinát, akit az első szereposztásban Széles Flóra lenyűgözően pontos és az érzelmek gazdag palettáját felvonultató énekhanggal, remek színészi érzékkel formált meg. Remekül egészíti ki Carmen alakját, ketten együtt a tűz és a víz ellentétét alkotják. A darab üde színfoltja Katarina modern, vagány, mégis szeretetteli, pótanyaként megjelenő nagynénje, akit az első szereposztásban Szulák Andrea alakított, láthatóan lubickolva a tökéletesen hozzá passzoló szerepben.

Szulák Andrea bravúrosan alakította a modern, vagány, mégis gondoskodó nagynéni szerepét. Fotó: Juhász Éva

Mindent összegezve az előadás a remek színészi alakításoknak, a lenyűgöző látványvilágnak, a lehengerlő cirkuszi shownak köszönhetően emlékezetes estét kínál a közönség minden tagja számára.

Az előadásról további információk, illetve a szereplők és alkotók teljes névsora a Budapesti Operettszínház oldalán olvasható.