Klasszikus értékek modern fűszerezéssel Luxemburg grófja a Budapesti Operettszínház színpadán

2017.11.05

Néha jólesik kiszakadni a mindennapok szürkeségéből, elfelejtkezni minden gondunkról, bajunkról. Az operettek álomszerű, csillogó és persze kötelezően boldogsággal végződő világába látogatva egy-egy előadás nézőiként mi magunk is azt érezzük, hogy a "szívünk szeret", és történhet bármi, "üsse a kő, a miénk a világ". A Budapesti Operettszínház legújabb, fordulatokkal, cselszövésekkel és bájos humorral teli előadása, a Luxemburg grófja is az operettektől megszokott, önfeledt kikapcsolódást nyújtja a nézőknek.

Az 1920-as években, Párizsban játszódó bohókás cselekmény - amelynek szereplői az operettekből jól ismert arisztokraták és bohém művészek - a szórakoztatás mellett társadalmi kérdéseket is felsorakoztat. Megvásárolható-e pénzért a szerelem? Lemondhatunk-e a szerelemről a pénz javára? Erősebb-e a hatalom és a pénz befolyása az őszinte, igaz érzelmeknél? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Somogyi Szilárd rendezésében, a Kaposvári Csiky Gergely Színházzal együttműködve létrejött produkció.

A november 4-én bemutatott Luxemburg grófja - amelyben olyan ismert Lehár-dalok csendülnek fel, mint a Szívem szeret, a Gyerünk tubicám, vagy a Polkatáncos - tökéletesen illeszkedik abba az előadássorozatba, amit többek között a Sybill, illetve A chicagói hercegnő című előadások fémjeleztek. A cél: a klasszikus, hagyományos értékek megőrzése mellett korszerűsíteni, újításokkal fűszerezni a produkciókat, és megszólítani velük a fiatalabb generációt is. A tradíció és az innováció éppolyan jól megférnek egymás mellett, ahogy a nagyszülők és az unokák is csak együtt, egymást kiegészítve alkotnak teljes, kerek egész családot.

A cél, hogy azokkal a nagyszülőkkel karöltve, akik közül sokan olyan legendás színészóriások előadásában láthatták ezt a darabot, mint Feleki Kamill, vagy Honthy Hanna, most az unokák is ellátogassanak az előadásra. Ezt szolgálja a Lőrinczy Attila dramaturgnak köszönhetően megújult, korunk nyelvhasználatához közelebb álló szövegkönyv is. Barta Viktória modern hip-hop és street dance elemekkel fűszerezte az operett hagyományos vonalát is tiszteletben tartó koreográfiáit. Túri Erzsébet art deco stílusjegyeket felvonultató díszlete - melynek középpontjában az Eiffel Torony áll - egyszerre idézi elénk az 1920-as évekbeli Párizst, és a musicalek látványvilágát. A tradíció és az innováció kettőssége nyilvánul meg a Cselényi Nóra által tervezett jelmezekben is, ahol a klasszikus vonalvezetésű estélyik és szmokingok mellett helyett kap a bőrökkel és fémekkel, extravagáns frizurákkal jellemezhető steampunk stílus is.

A színház ismét parádés szereposztással várja az előadásra érkezőket. Ezúttal Kálloy-Molnár Péter és Földes Tamás keltik életre Feleki Kamill legendás szerepét, Sir Basilt. Az előadás többi főszerepében a teátrum sztárjait, többek között Dolhai Attilát, György Rózsa Sándort, Fischl Mónikát, Lukács Anitát, Frankó Tündét, Vermes Tímeát, Szendy Szilvit, Simon Pannát, Kerényi Miklós Mátét, Laki Pétert, Oláh Tibort, Magócs Ottót, Langer Somát, Vanya Róbertet, Pálfalvy Attilát, Papadimitriu Athinát és Siménfalvy Ágotát láthatja a közönség.