„A történelmünk egy részlete jelenik meg a színen, valódi emberi sorsokon keresztül”
Március 10-én Huszka Jenő Mária főhadnagy című művének bemutatásával emlékezik meg a Budapesti Operettszínház az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 175 éves évfordulójáról. Az eredeti változat alapján készülő, Homonnay Zsolt rendezésében színpadra kerülő előadás kapcsán a címszerepet alakító egyik primadonnával, Lévai Enikővel egyebek mellett arról beszélgettünk, hogyan változik Mária személyisége a történet során.
Hamarosan elérkezik a bemutató napja. Hogy érzed magad Mária szerepében?
Köszönöm, jól. Jelenleg azt érzem, hogy már nagyon szeretném közönség előtt játszani a szerepet, de jól látom, hogy mik a hiányosságok, amelyek még pótlásra várnak. Magával a karakterrel, a szöveggel, a dalokkal már tisztában vagyok, de – mivel eddig csak a háziszínpadon próbáltunk – még hiányzik a díszlet, a jelmez, maga a miliő, amelyben a történet játszódik. Ezek mindig sokat hozzátesznek, segítenek a szerep megformálásában, most pedig különösen, hiszen Mária egy nadrágszerep, aki nagyon komoly változáson, jellemfejlődésen megy keresztül. Nemcsak testileg, lelkileg is átalakul.
Milyen érzés egyenruhát öltött nőként létezni a színpadon?
Szép kihívás, mert nem egyszerű feladat meghúzni azokat a határokat, amelyeket megtartva, nem lesz a karakter hiteltelen. Amikor férfiként női érzelmeket mutatok, és lebukok a partnerem előtt, nagyon figyelni kell rá, hogy mi az a pici játék, ami még belefér, amitől még nem válik komikussá a jelenet. Ezeket a határokat nehéz meghúzni, és úgy érzem, ilyenkor szükségem van arra, hogy felvegyem a huszármentét, és az oldalamra kössem a kardot. Egyébként végig úgy próbáltunk, hogy volt zubbonyunk, kellék kardunk és kellék puskánk, ami nagy segítség volt abban, hogyan használjuk a fent említett színházi kellék eszközeinket. Remélem, hogy ez a későbbiekben majd a színpadon is hasznunkra válik, a gyakorlatban.
Említetted, hogy Mária nagyon komoly jellemfejlődésen megy keresztül. Hogyan változik a karakter a történet során?
Fiatal, mindössze 18 éves lányról beszélünk, aki a bécsi udvarban nevelkedik, de nagyon szereti a magyarokat és magyar nagynénjét, Antóniát, akit csak ritkán láthat. Úgy érzi, el van nyomva. Nem bánnak vele rosszul, de nem bontakozhat ki a saját énje, nem élheti úgy az életét, ahogy szeretné. Azért, hogy megszabaduljon ebből a közegből, beleegyezik egy olyan házasságba, amit igazából nem is szeretne. Amikor az utcán a Jurátusok végigvonulnak, siet megnézi őket, és a diákok tüzes, forradalmi állapota Márián is erőt vesz, szabadság utáni vágya felerősödik. Ekkor érkezik meg Antónia, aki megtudva, hogy Mária nem szerelemből, hanem kényszerből menne férjhez, ki akarja szabadítani, és egy szökési tervvel segíti. Máriának Antónia nélkül, nem lett volna bátorsága megszökni, de a Jurátusoknak és nagynénjének köszönhetően reményteli állapotba kerül. Később ez az erő életének fő mozgatórugójává válik. Így tehát egy szomorú, bátortalan lányból bátor, sőt vakmerő és erős nő válik, aki képes még egy háborúban is helytállni.
Mária tehát egyszerre harcol a magyar szabadságért és azért, hogy szabadon dönthessen a saját sorsáról.
Ez a két érzés dominál benne. Majd rátalál az első igazi, mindent elsöprő nagy szerelem, Jancsó Bálint személyében. A darabban elhangzik: "Éljen a szabadság, éljen a szerelem!" Mária életében egyszerre jelennek meg az ösztönző, mindent elsöprő, erős impulzusok, amik tényleg mindenre képessé teszik. Felszabadultan megy előre, senki nem állíthatja meg, semmi nem állhat az útjába. Persze vannak nehézségek és mélypontok, amiket le kell küzdenie, például a harmadik felvonásban, amikor Krantz doktor leleplezi, kémnek titulálják, hadbíróság elé állítják és halálra ítélik. Mindezt hihetetlen lelkierővel, férfiasan és méltósággal viseli.
Egy nő számára nehezebben viselhetők az ilyen jellegű megpróbáltatások?
Mindkét nemben óriási erő van, de másképpen vagyunk erősek. Egy nőnek manapság is számtalan szerepkörben helyt kell tudni állni: meg kell felelni anyaként, feleségként, gyermekként, munkavállalóként, és lássuk be, nincs elég óra egy napon belül ahhoz, hogy az ember mindennek meg tudjon felelni, mégis talpon kell maradni és csinálni kell, nincs kifogás. A XIX. században sok olyan szerepkör volt, amelyeknek közelébe sem engedték volna a nőket. Ilyen volt a katonaság is. Tény, hogy vannak biológia adottságok, egy nő fizikuma sosem lesz olyan, mint egy férfié, de – amint azt Mária példája is mutatja – a fizikai erő nem minden, nem csupán az vezethet sikerre a harcban. Egy nőben is lehetnek olyan erős elhatározások, amiknek köszönhetően megállíthatatlanná válik. Egy nő is lehet kiváló stratéga és olyan remek mesterlövész, amilyen Mária volt.
Ezek a képességei repítették őt egészen a főhadnagyi rangig?
És a rendkívül erős hite. Hitt abban, hogy ő magyar, és a végsőkig kiállt a hazájáért és a magyarokért. Emellett az is elsöprő erőt adott számára, hogy be akarta bizonyítani a szerelmének, hogy ő tényleg magyar, és a magyarok szent ügyéért él. Amikor meghozzák az ítéletet, hogy 48 órán belül kivégzik, akkor csak annyit mond: "mindig a magyarok szent ügyének éltem." Mindez olyan hazaszeretetről és lelkierőről tanúskodik, ami rendkívül ritka, és a mai kor embere számára is nagyon tanulságos, példaértékű. A mai világban kevesen vagyunk, akik hiszünk valamiben annyira, hogy azt tényleg képesek is legyünk elérni. Pedig, ha igazán hiszünk valamiben, és teszünk is érte, bármire képesek lehetünk.
Hogy erősíti a történet által közölt üzeneteket a darab zenéje?
Huszka Jenő csoda szép dalokat komponált, amelyekben benne van a magyar zenei kultúra színe-java. Hazafias, ugyanakkor szenvedélyes, olykor pedig humoros dalok is vannak a műben. Sok ismert melódia elhangzik majd, amelyek nagyon jó alapot adnak az egész történetnek. Ráadásul lesznek benne kisebb zenei foszlányok, amelyek egyfajta aláfestésként nagyon jól kiegészítik majd a darab hangulatát. Az Én mától kezdve című szerelmi duettünk mellett egyebek között a táncoskomikus és szubrett páros humorban gazdag dalai, például A bugaci határon és a Teve-dal, illetve Antónia és Draskóczy Némán várni című szerelmes duettje is elhangzik majd.
Az, hogy Mária egyenruhát öltve, Károlyként is megjelenik a színen, hogyan változtatja meg, hogyan színesíti a többi szereplővel való kapcsolatát?
Jancsó és Mária kapcsolata igazán különleges, kell hozzá némi képzelőerő, hogy bele tudjuk élni magunkat: egy férfi beleszeret egy nőbe, akit később férfiként, a feljebbvalójaként lát újra. Azt hiszi, hogy annyira szerelmes, hogy még egy férfiban is Máriát látja. Aztán – amikor kiderül, hogy mégsem férfi, hanem ő Mária, aki annyira szereti őt, hogy még a harcmezőre is követte – Jancsó végül megadja magát a szerelemnek. Persze felmerülhetnek a nézőben kérdések, de azt hiszem, ha szerelmes az ember, akkor az talán hihető, hogy más szemmel lát és egy kis fantázia segítségével ez akár még bele is férhet. Máriának a többiekhez való kapcsolódása is különleges. A Herberttel való kapcsolata is nagyon érdekes, hiszen Mária nem utálja a férfit. Azért mondott neki igent, mert bízott benne, hogy vele elmenekülhet abból a közegből, amelyben addig élt. Ráadásul egy jómódú, jóképű, erős férfiról van szó. Később is találkoznak mint fogoly és főhadnagy a táborban, és Mária múltjukra való tekintettel elhiszi a férfinak, hogy az kétségbeesésében végezni akar magával, és odaadja Herbertnek saját pisztolyát. Később azonban ezzel a fegyverrel szökik meg Herbert a hadifogságból, ezért akarják kivégezni Máriát. Innentől kezdve Herbert kezébe kerül a lány sorsa. A férfi végül igazat vall, ezért felmentik Máriát. Tehát az ő kapcsolatuk sem fekete-fehér, és Herbert sem kifejezetten gonosz. A karakterek és a köztük lévő kapcsolatok is bonyolultabbak, összetettebbek annál, minthogy bárki felett is ítélkezhessünk. Éppúgy, mint a valós életben.
Egyetértesz velem abban, hogy ettől nagyon is életszerűvé válhatnak ezek a karakterek, akikkel így a nézők is könnyebben tudnak azonosulni?
Az biztos, hogy magával tudja ragadni őket a történet, mert mindenki beleképzelheti magát valakinek a helyébe. Mindenféle karakter megjelenik a színen, akikkel együtt tudnak lélegezni, akikért izgulhatnak, akikkel együtt gondolkodhatnak, együtt érezhetnek és harcolhatnak. És ne felejtsük el, hogy ez egy valóságon alapuló történet, amely a történelmünk egy részét hordozza magában. Már csak ezért is érdemes eljönni és megnézni azt, hogy mi és hogyan történt. A történelmünk egy kis szelete jelenik meg a színen, valódi emberi sorsokon keresztül, amitől még izgalmasabbá és átélhetőbbé válik mindez.
