Cselszövések és pusztító szenvedély-Veszedelmes viszonyok a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre Teátrumában
Choderlos de Laclos cselszövésekkel és szenvedéllyel teli levélregénye, a Veszedelmes viszonyok többszáz színpadi adaptáció és számos filmes feldolgozás után Kiss Csaba rendezésében, a Kovács Adrián által komponált dallamokkal kiteljesedve ezúttal zenés drámaként született újjá. Az előadás ősbemutatóját január 28-án és 29-én, kettős szereposztásban tartották a Kálmán Imre Teátrumban.
A jól ismert történetnek ebben az ékszerdoboz szépségű, apró, intim játéktérben egész közelről válhatunk szemlélőivé, sőt - mivel az előadás szereplői játék közben a teátrum teljes terét kihasználják - olykor úgy érezhetjük, részeseivé is. Mintha mi magunk is jellen lennénk a 18. századi francia elit előkelő szalonjaiban, sőt, olykor budoárjaiban.
Fotó: Art&Lens Photography
A mű eredeti műfaja, a levélregény is éppen azért oly' izgalmas olvasmány, mert - akárcsak egy napló vagy az ismert emberek valós levelezéseinek olvasása közben - itt is azt érezhetjük, hogy egy titkos ajtó nyílik meg előttünk. Bepillanthatunk rejtett helyekre, tanúi lehetünk olyan intim pillanatoknak és a lélek mélyéről fakadó olyan szenvedélyes érzelmeknek, melyeket csak a legavatottabbak ismerhetnek. Ennek az izgalmas előadásnak a nézőiként - olykor szó szerint testközelből szemlélve a történéseket - ugyanezt az élményt élhetjük át.
Szinte részesei leszünk a cselekménynek, mely során Valmont vikomt és Merteuil márkiné belegabalyodnak abba a saját maguk által szőtt hálóba, melyet eredetileg saját önző hiúságukat legyezgetendő naiv, ártatlan lelkek elcsábítása céljából vetettek ki. Intrikájuk végül végzetükké válik: szembe kell nézniük nemcsak a társadalom bosszújával, de saját, végzetesen fájdalmas érzéseikkel is. Sorsukat látva mi magunk is elgondolkodhatunk rajta, hogy az őszinteség hiánya, valódi érzelmeink és gondolataink elhallgatása hogyan ránt le minket egyre mélyebben a hazugságok fullasztó mocsarába.
Fotó: Bori Tamás
Az előadás látványvilága - a Berzsenyi Krisztina által tervezett csodálatos jelmezek, a "rizsporos" parókák, sőt maga a helyszín, mely egyben díszletként is szolgál - egyaránt a 18. századot idézik meg. Egy másik korba repítenek bennünket, miközben a darab nyelvezete és a gondolatok, melyeket közvetít, nagyon is maiak: élők és aktuálisak. Akárcsak a Kovács Adrián által komponált dalok, melyekben egyszerre figyelhetünk fel modern és barokk zenei stíluselemekre, és amelyek a párbeszédek kiegészítéseiként szerves részeivé válnak a cselekménynek és a szövegnek.
Kiss Csaba rendező ebben az előadásban is alkalmazza a vetítés technikáját: a teátrum különböző pontjain zajló eseményeket egy fekete-fehér kamera követi nyomon, és a színpad hátsó falán elhelyezett led-falon kivetítve egész közelről láthatjuk a szereplők minden rezdülését. Mintha a színházi előadás mellett egy kosztümös film nézőivé is válnánk egyben.
A karaktereket egytől egyig kiváló művészek keltik életre. Valmont vikomt szerepében Kocsis Dénest és Sándor Pétert, Merteuil márkinéként pedig Peller Annát és Polyák Lillát láthatjuk. Tourvelnét Gubik Petra és Széles Flóra alakítja, Volanges-nét pedig Janza Kata és Füredi Nikolett keltik életre. A fiatal szerelmespár, Cécile de Volanges és Danceny lovag szerepében Kadffy Aishát és Kelemen Hannát, valamint Angler Balázst és Cseh Dávid Pétert láthatja a Kálmán Imre Teátrumba érkező közönség.
Kovács Adrián, Kiss B. Atilla, Kiss Csaba és a dalszövegek szerzője, Müller Péter Sziámi
Fotó: Art&Lens Photography
További információ és jegyvásárlási lehetőség a Budapesti Operettszínház honlapján
https://operett.hu/index.php?inc=repertoar_mutat&rId=315&evadId=17&mId=563073