A színésznők sorsát helyezi reflektorfénybe a Trapézon tüllben című előadás 

Bordás Barbara és Kékkovács Mara a főszereplői, egyben producerei annak a Göttinger Pál által kifejezetten számukra írt Trapézon tüllben című egyrészes zenés előadásnak, amelynek központi témája a színészi pálya és a női szerepek összehangolásának nehézségei. Az Őze Áron által színpadra állított előadás egyetlen férfi szereplőjét Józan László alakítja. A darab előbemutatóját november 28-án, premierjét pedig december 2-án tartják az Art-Színtérben.

Bordás Barbara, Józan László és Kékkovács Mara. Fotó: Music&Lens

A készülő produkcióval kapcsolatban a színésznők elmondták, hogy megírása előtt Göttinger Pál nagyon alapos kutatómunkát végzett. Korabeli naplóbejegyzések, újságcikkek, valós dokumentumok alapján írt egy közel háromszáz oldalas tanulmányt, amely a 19. és 20. század fordulójának színházi világával, a színésznők akkori helyzetével foglalkozik. Emellett hosszú, személyes hangvételű beszélgetéseket folytatott a szereplőkkel. Az így szerzett tapasztalatait ötvözte mindazzal, amit azmegykori primadonnákról, köztük Blaha Lujzáról, Jászai Mariról, Fedák Sáriról, Prielle Kornéliáról tudott és gondolt. Így született meg a két kitalált főszereplő, Sipos Ilka és Sáskáné Koronka Boglárka, valamint a férfinemet képviselő Csigaházy alakja és története.

Kékkovács Mara kiemelte, hogy a darabban megelevenedő két színésznő életútjának más-más szakaszában jár. Míg egyikük csillaga már kihunyóban van, a másik még csak a pályája kezdetén tart, amikor találkozik kettejük életútja.

– Bár nem egészen egy generációnyi, mégis jelentős a korkülönbség a két primadonna között, ami lehetőséget ad arra, hogy megmutassuk, hogyan változott azokban az időkben a színésznők, nők, anyák sorsa. És azt is érzékelhetjük, hogy a nők helyzete mára sok szempontból jelentősen megváltozott: sokkal kevésbé függnek a férjeiktől akár anyagilag, akár karrier tekintetében. Ráadásul ma többször és bátrabban kommunikálunk az érzéseinkről. Ez száz, százötven évvel ezelőtt sem női, sem férfi részről nem volt divat – fejtette ki Kékkovács Mara.

Hozzátette: olyan témákat boncolgatnak, amelyek minden karriert építő nő életében jelen vannak. Ugyanakkor nem a primadonnák hétköznapjait mutatják be, hanem az életútjukat meghatározó fordulópontokat emelik ki. A két főszereplőt pedig az életútjuk egy közös fordulópontjánál sodorja egymás mellé az élet.

– Érdekes párhuzam, hogy Barbival köztünk is van tizenkét évnyi korkülönbség. Neki egy kilencéves kislánya van, nekem egy 18 éves nagylányom. Ezért a darabban felmerülő dilemmákról, köztük a gyereknevelési tapasztalatokról mi barátokként is nagyon-nagyon sokat beszélgetünk.

Kékkovács Mara és Bordás Barbara nemcsak főszereplői, de producerei is a készülő előadásnak. Fotó: Music&Lens

A színésznők nemcsak a saját életükkel való kapcsolódások miatt érzi sajátjuknak az előadást.

– Mi magunk válogattuk a jelmezeinket, mi kerestük meg a darabba illő dalokat, és szinte minden apró részleten rajta tartjuk a szemünket és a kezünket. Mindez nagy felelősség és fárasztóbb, mintha csak a szerepünkkel lennénk elfoglalva, de ettől sokkal inkább a sajátunkénak érezzük a produkciót – fogalmazott Kékkovács Mara.

A darab címével kapcsolatban Bordás Barbara kifejtette: az embernek színésznőként, főleg ha családja és gyereke is van, annyi területen kell helytállnia, hogy sokszor tényleg úgy érzi magát, mintha folyamatosan egy trapézon egyensúlyozna. Mintha minden energiáját, minden tudását összpontosítva bele kellene ugrania a semmibe, bízva abban, hogy valaki a túloldalon majd elkapja és felsegíti.

Hozzáfűzte, hogy az előadással arra szeretnék ösztönözni a közönséget, hogy elhiggyék, nincsenek egyedül.

– A sötétben ott rejtőzhet valaki, aki elkapja a kezünket, még ha nem is feltétlenül az, akire számítanánk – fogalmazott a színésznő, aki kitért arra is, hogy a cselekmény alapjául szolgált mások mellett Blaha Lujza sorsa is, aki éhezett, és úgy halt meg, hogy semmije sem volt.

– Amikor elhunyt, mégis százezrek vonultak a temetésére, és elhalmozták virágokkal. Ez a fajta ellentét valahogy tükrözi a mai társadalmat is, ahol minden hír egy napig számít csupán. Az emberek a közösségi médiában rendkívül figyelmesek, de amikor valaki a való életben szenved, és le kellene hajolni hozzá, csak kevesen teszik meg. A darab erre a mai társadalmunkra jellemző elmagányosodásra is szeretné felhívni a figyelmet – hangsúlyozta Bordás Barbara, aki arra is emlékeztetett, hogy az előadásban megelevenedő karakterek egyik forrásaként szolgáló 19. századi színésznők taposták ki az utat a mai nők számára.

– Nekik és a darabban bemutatott változásoknak köszönhető, hogy ma ennyiféle szerepben kiteljesedhetünk. Még ha a helytállás gyakran lehetetlen küldetésnek is tűnik, ma már nem árucikkek vagyunk csupán. Ez akkoriban nem így volt – emlékeztetett a színésznő, aki kitért arra is, hogy az előadás bepillantást enged a színház világának kulisszái mögé, bemutatva, mi zajlik egy öltözőben, mit tehet meg egy pályája csúcsán lévő színésznő, majd hogyan válhat mindez semmivé. Egy különleges, zárt világba, az egykori legendás Nemzeti Színház kulisszái mögé repít, ahol ma is érvényes személyes kapcsolatok és élethelyzetek is megjelennek.

A cselekményt a korhoz illő zeneművek teszik teljessé. Elsősorban operarészletek hangzanak el, de egyebek mellett sanzonok is felcsendülnek és Strauss A denevér című operettjének egy részlete is elhangzik majd. A két főszereplő azt is elárulta, hogy egyikük sem csak a tőlük korábban megszokott dalokkal áll majd a közönség elé. A zeneművekkel kapcsolatban kifejtették, hogy sok ismert szerzemény felcsendül majd, azonban alapos kutatómunkát végeztek, amely során néhány ritkán hallható zenei csemegére is rábukkantak. Ezeket is megosztják majd a közönséggel.

Bordás Barbara és Kékkovács Mara eközben készülnek a Benczúr Házban december 15-én megrendezendő Manó Meló című interaktív, karácsonyi tematikájú gyerekkoncertre és kézműves-foglalkozásra. A három évvel ezelőtt útnak indított Mutasd magad! elnevezésű projektük keretében megvalósuló rendezvényen a gyerekek a Mikulás és a manók titkai után nyomozva, majd karácsonyfadíszeket készítve hangolódhatnak a közelgő ünnepekre.

A Trapézon tüllben című előadás elsősorban a nőkről szól, de helyet kap benne egy férfi, Csigaházy karaktere is. Az őt alakító színész, Józan László kiemelte, hogy nagyon jól érzi magát két ilyen fantasztikus színésznő társaságában. Hozzátette, hogy nagyon hálás azért is, hogy egy 19. és 20. század fordulóján játszódó történetnek lehet a szereplője. Kitért arra is, hogy a világ azóta rengeteget változott, és a színészek is sokkal nagyobb megbecsülésnek örvendenek ma, mint akkoriban.

- Abban a korban, amelyben ez a darab játszódik, a színésznőket erkölcstelennek tartották. És ez a vélekedés még nagyon sokáig tartotta magát. Az egyik próbán elmeséltem, hogy a nagymamámat az 1940-es évek közepén el akarták vinni színésznőnek, a dédnagymamám pedig fel volt háborodva, mondván, hogy ő nem erkölcstelen életet szánt a lányának. Ma már kiváltságot jelent színésznek lenni, megbecsült személyek a színészek, színésznők. Akkoriban nem így volt. És a darab abba is bepillantást nyújt, hogyan indult el a változás a színészi pálya megítélésével kapcsolatban – emelte ki Józan László.