Mosoly mögé rejtett, szívet tépő fájdalom - A mosoly országa a Budapesti Operettszínház színpadán
Szerző: Szilágyiné Tukács Orsolya
Fotók: Juhász Éva
A látszólag minden akadályt legyőző szenvedély lángja sem képes hamuvá porlasztani azokat az akadályokat, melyek két ellentétes világból érkező szerelemest választanak el egymástól. Akár így is összefoglalhatnánk egyetlen mondatban Lehár Ferenc csodaszép, gyakran operaénekesi készségeket követelő dalokkal fűszerezett operettjének, A mosoly országának fő mondanivalóját. Idén ennek az édeskeserű darabnak a premierjével ünnepelte a Budapesti Operettszínház a Magyar Operett Napját. Október 22-én, 23-án és 24-én három szereposztásban láthatta a közönség Szu-Csong herceg és Liza grófnő szerelmének történetét.
Az operettektől többnyire elválaszthatatlan boldog végkifejlet a két eltérő kultúra ütközése miatt ezúttal elmarad, de a történet, a szenvedéllyel teli dallamok, a színpompás jelmezek, a lenyűgöző koreográfia és az egzotikus helyszínek a hétköznapok szürkeségéből ezúttal is egy mesés világba repítik a nézőket.
Két világ - tűz és víz - találkozik egymással ebben a történetben, melyet ezúttal Stephen Medcalf rendezésében láthat a Budapesti Operettszínház közönsége. A bécsi arisztokrácia értékrendje és az ősi, kínai hagyományok között feszülő ellentétek végül győzedelmeskednek az érzelmek fellett.
Ezt a feloldhatatlan ellentétet jeleníti meg az a látványvilág is, amelyet Túri Erzsébet díszlettervező és Berzsenyi Krisztina jelmeztervező álmodtak és alkottak meg. Bécsben a hideg, ugyanakkor ragyogást, tündöklést és eleganciát idéző ezüst és kék színek dominálnak, míg az ősi hagyományokhoz hű Kínában a tűz melegségét árasztó piros és sárga színek uralkodnak mind a díszleteken, mind a jelmezeken.
A különböző művészeti ágak - alárendelve magukat az előadás üzenetének - egymás hatását erősítve és kiegészítve olvadnak egybe. A dokumentumfilm jellegű bejátszásoknak köszönhetően már a darab elején betekintést kapunk Bécs és Kína egymástól nagyon különböző világába, így rögtön az elején megérthetjük, mennyire nehéz a két főszereplőnek beilleszkednie egymás kultúrájába.
A Bajári Levente által megálmodott, olykor tradicionális keleti motívumokkal fűszerezett légies koreográfia - amelyet a táncosok és a színészek egyaránt bravúrosan adtak elő - hűen szolgálta a történetet. Az operettekre jellemző módon volt benne szenvedély, olykor humor is, az önálló balettrészletként is helytálló kínai-szvit pedig a tánc nyelvén mesélte el az eseményeket.
A mosoly országa hármas szereposztása igazi sztárparádét kínál a közönségnek. Szu-csong herceg szerepében Vadász Zsoltot, Homonnay Zsoltot és Ninh Duc Hoang Longot, Liza szerepében Fischl Mónikát, Bordás Barbarát és Kiss Dianát, Mi szerepében Szendy Szilvit, Széles Flórát és Bojtos Lucát, Hatfaludy Ferenc gróf szerepében pedig Laki Pétert, Dénes Viktort és Erdős Attilát láthatjuk. A további szerepeket is kiváló színészek - többek között Zsadon Andrea, Frankó Tünde, Vásári Mónika, Szolnoki Tibor, Peller Károly, Földes Tamás, Mészáros Árpád Zsolt, Faragó András, Kiss Zoltán, Dézsy Szabó Gábor és Bardóczy Attila - keltik életre.
További információk a Budapesti Operettszínház oldalán:
https://www.operett.hu/index.php?inc=repertoar_mutat&rId=284&evadId=17