Szerző: Szilágyiné Tukács Orsolya

Egy varázslatos mesevilágba repíti a nézőket a Budapesti Operettszínházban múlt hétvégén bemutatott Hófehérke című előadás. Kocsák Tibor zeneszerző és ifj. Harangozó Gyula táncjátéka valóban minden generációt megszólít és magával ragad.

Az előadás mesebeli látványvilága mindenkit magával ragad. Fotó: Csillag Pál/Budapesti Operettszínház

A Grimm testvérek egyik legismertebb meséjét megszámlálhatatlan alkalommal feldolgozták már. Elsősorban filmek készültek belőle, de több színházi adaptációt is inspirált az igaz szerelem csókjának éltető erejét hirdető történet. A Pesti Művész Színházban például a Hófehérke meg a törpék című, humorral és zenével fűszerezett előadást, a Pécsi Nemzeti Színházban pedig egy balett változatot láthat a közönség. Az Operettszínházban most egy páratlan látványvilágú táncjáték formájában kel életre a varázslat.

A klasszikus balett mellett modern kortárstánc és néptáncelemekben is gazdag koreográfiát az előadás rendezője- és koreográfusa, ifjabb Harangozó Gyula alkotta meg Kocsák Tibor érzelmekben és humorban gazdag, lenyűgöző kifejezőerejű és bravúros technikával komponált zenéjét értő módon keltette életre a Budapesti Operettszínház Zenekara Pfeiffer Gyula főzeneigazgató és karmester vezetésével.

A mesebeli hangulat megteremtését egy káprázatos látványvilág tette lehetővé. Erkel László Kentaur, az előadás díszlettervezője a korábbi, húsz évvel ezelőtti ősbemutatóhoz képest egy teljesen megújult színpadképet álmodott meg. A történet egyik fő helyszíne a pompás, titokzatos kastély, sok-sok hatalmas és díszes mesebeli teremmel. Éppilyen látványos, mesebeli, ugyanakkor Bajorországot idéző milliőt teremt a cselekmény másik fontos helyszíne, a Hófehérkének is menedéket nyújtó kastély környéki erdő.

A Velich Rita által tervezett pompás jelmezek tökéletesen egészítették ki mind a mesebeli, mind a bajor látványelemket. A Kentaur által megálmodott látványvilágot életre keltő szcenikus, Tóth Kázmér és a világítástervező, Madarász "Madár" János szintén kiemelkedő munkát végeztek.

Az általam megtekintett első szereposztásban Hófehérke karakterét Rotter Bianka alakította, aki természetes bájának és nőies, ugyanakkor kifejező mozdulatainak köszönhetően remek választásnak bizonyult. Somai Valér is meggyőző erővel és tánctudással keltette életre a szerelmes királyfit.

A gonosz mostoha szerepében azon az estén Radics Diána tündökölt. A csúf banyát életre keltő Gallai Zsolt kiemelkedő tánctudása mellett meggyőző színészi játékával is brillírozott. Simon István ezúttal is a rá jellemző, nemzetközi színpadokon is méltán elismert kifejezőkészséggel és tánctudással alakította a Vadász karakterét.

A közönség szívét azonban vitathatatlanul a hét törpe, Aczél Gergő, Blénesi Zsolt, Indrei Ábel, Kárpáti Attila, Kerényi Miklós Dávid, Kocsis Tamás és Zahalka Tamás ejtette leginkább rabul. Megjelenésüket minden alkalommal hatalmas taps kísérte. Közülük is kiemelkedett az esetlen, ügyefogyott, de rendkívül szerethető Kukát alakító Kerényi Miklós Dávid lehengerlő tánctudásával. Az előadás teljes szereposztása a Budapesti Operettszínház oldalán olvasható.

Az előadás alkotói és szereplői egy minden korosztály számára élményt jelentő előadást hoztak létre, amely bájos humorának, kifejező, érzelmekkel teli zenéjének és csodás koreográfiájának köszönhetően képes rá, hogy akár a gyermekekkel, akár a műfajban kevésbé otthonosan mozgó felnőtt közönséggel is megszerettesse a táncművészetet.