Zene, színház és irodalom találkozik egymással a Jókai Szalon estjein a Kálmán Imre Teátrumban
Forrás: Budapesti Operettszínház
Megtartották a Jókai Szalon első estjét a Budapesti Operettszínházban. A szeptember 25-én csütörtökön 19 órától megrendezett teátrumi kávéházi este moderátora Erős Kinga József Attila-díjas kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő, a Magyar Írószövetség elnöke volt. A program vendégei Margócsy István Széchenyi- és József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, valamint Hansági Ágnes irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora voltak.
Fotó: Janus Erika/Budapesti Operettszínház
Novák Irén, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy a magyarság egész évben Jókai Mór születésnapját ünnepli, ezért a Kormány a 2025-ös esztendőt Jókai200 Emlékévvé nyilvánította. A programok nem csupán az irodalomhoz, de a színházhoz, a zenéhez és a tánchoz is kapcsolódnak, és megszólítják a külhoni magyar nyelvű településeken élőket is szerte a Kárpát-medencében. A helyettes államtitkár hozzátette: örülnek annak, hogy olyan kezdeményezések megvalósítását támogathatják, amelyek méltók a nagy író szellemiségéhez, pályájához, életművéhez. Céljuk, hogy a közönség megismerje az alkotó mögött lakozó embert, és erre kitűnő alkalmat kínál a Jókai Szalon. Novák Irén végül köszönetet mondott a Budapesti Operettszínház vezetésének és munkatársainak a programsorozat létrejöttéért, valamint a Magyar Írószövetségnek, hogy részt vesz az esemény szervezésében.
Fotó: Janus Erika/Budapesti Operettszínház
Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, az Operettszínház főigazgatója kifejtette, hogy a Nagymező utcai teátrum az elmúlt években jól láthatóan szélesre tárta a kapuit. Nem csupán hazai, határon túli és nemzetközi partnerségei bővültek – a közönség estéről estére növekedő számával együtt –, hanem szellemileg is tágas horizontot pásztáznak. A színház életében mindig is jelen volt és most is jelen van az irodalom, hiszen a daljátékok, az operettek, a musicalek, sőt, még a balettek alapjául is a szépirodalmi művek szolgálnak. A főigazgató ezután említést tett az elmúlt évek nagyszabású operettszínházi premierjeiről, a Carmen, a Diótörő, a Monte Cristo grófja, a Hófehérke, vagy a szintén nagy sikert aratott Az Orfeum mágusa című előadásokról, az utóbbit az intézmény megalapításának 100 éves évfordulójára írta Pejtsik Péter Erkel Ferenc-díjas zeneszerző és Orbán János Dénes Kossuth-díjas drámaíró.
A szerzőpárostól az elmúlt évadban bemutatták a Hamupipőke című operettmusicalt, és készül a Dankó Pista című nagyoperett zenéje, amelynek tavaszi premierjével a harmadik új magyar zenés művel, ősbemutatóval büszkélkedhet a társulat. Kiss-B Atilla meglátása szerint mi sem természetesebb, hogy a Jókai200 Emlékév keretében most debütáló Jókai Szalon a Kálmán Imre Teátrumban indul útjára. Az estek irodalmi és zenei csemegét kínálnak az ínyenc nézőknek.A főigazgató kifejezte reményét, hogy a Jókai művén alapuló, ifj. Johann Strauss komponálta A cigánybáró című közelgő bemutató, valamint a Szalon közönsége vélhetően, időnként helyet cserélnek majd.
Fotó: Janus Erika/Budapesti Operettszínház
Jókai regényeiben gyakran feltűnik a szerelmes hős karaktere. A Jókai és nők címet viselő első alkalom keretében azok a nők kerültek fókuszba, akik nagy hatással voltak a legendás íróra. Erős Kinga elmondta, hogy Jókai képes megszólítani a mai kor emberét is, ráadásul vaskos, jó humorú író, akinek kalandos élete minden korosztály számára érdekes felfedezéseket tartogat. A beszélgetéseket a korszak slágereinek és népszerű operett részletek előadása tették teljessé. Színpadra lépett Lukács Anita, Rácz-Almási Vivien, Siménfalvy Ágota, Dénes Viktor, Dézsy-Szabó Gábor és Papp Balázs, közreműködtek a Budapesti Operettszínház Zenekarának művészei. Zenei vezetők: Bóna Ili és Szekeres László. Az estet Bori Tamás rendezte.
A programsorozat október 30-án pénteken 19 órától Jókai és a színház címmel folytatódik. November 13-án Jókai és a természettudományok kapcsolatát ismerheti meg a közönség, míg december 18-án Jókai szenvedélyei, január 29-én Jókai celeb volta, február 26-án pedig a szerző politikával való kapcsolata kerülnek reflektorfénybe.
